8. fejezet

Iker öntött teát és odaadta nekem. Éppen kortyoltam volna bele, mikor megszólalt a telóm.

 - Bocsi.- mondtam és felvettem a telefonom.

 - Szia Lina. Akkor megyek nemsokára, ahogy megbeszéltük.- mondta nekem Niki.

És ekkor ugrott be, hogy megbeszéltük Nikivel, hogy átjön este. Teljesen elfelejtettem.

 - Szia Niki. Oh..., őszinte leszek, kiment a fejemből. Most nem vagyok otthon, de 25-30 perc múlva otthon leszek, úgy megfelel?- kérdeztem Nikit.

 - Igen, akkor majd nálad tali.- mondta és már le is tette Niki.

 - Bocsi, de most mennem kell, átjön az egyik barátnőm.- mondtam.

 - Rendben. Majd kijössz az edzésre holnap? Én is kimegyek, megnézem őket- mondta Iker.

 - Szerintem igen, de még beszélek Jeséval.- mondtam neki.- Mikor is kezdődik?- kérdeztem.

 -  Sergio azt mondta, hogy 16 órakor, ha majd jössz akkor ott talizunk.

 - Oké. Én indulok is sziasztok, akkor majd valószínű holnap találkozunk.- mondtam nekik.

 - Rendben Lina, holnap tali, szia.- köszönt Iker.

 - Szia!- mondta Sergio.

Átmentem az előszobába.

 - Sziasztok! Bocsi, de mennem kell, átjön az egyik barátnőm.- mondtam Sara-nak. Majd, valamelyik nap átjövök, ha nem gond.- mondtam neki.

 - Gyere nyugodtan, bármikor szívesen látunk, meg valamikor elmehetnénk vásárolni is.- ajánlotta fel Sara.

 - Rendben, majd hívlak holnap.- mondtam, közben adtam puszit neki és Martínnak- Sziasztok!- köszöntem el még egyszer tőlük.

 - Szia Lina! -köszöntek.

Kimentem a házból, beszálltam a kocsimba és már vezettem is haza, de szerintem már így is késésben voltam.

Mikor bekanyarodtam a házamhoz, már láttam hogy Niki az ajtó előtt áll. Gyorsan kiszálltam a kocsimból, bezártam és már rohantam is Nikihez.

 - Szia Niki. Bocsi, hogy késtem. Egy régi barátomnál voltam,

 - Szia Lina. Semmi baj, most értem én is ide.- mondta Niki.- És mi újság?- kérdezte.

 - Semmi különös. Veled?- kérdeztem vissza, miközben nyitottam ki az ajtót.

 - Én is meg vagyok. És kinél voltál ha szabad kérdeznem?- kérdezte Niki, miközben leültünk az asztalhoz és öntöttem mindkettőnknek egy-egy pohár narancslét.

 - Iker Casillaséknál voltam, tesóm haverja és volt csapattársa. Nekem is egy jó barátom. A feleségével, Sara-val is nagyon jóba vagyunk és természetesen imádom a kis Martínt is, nagyon aranyos.- mondtam Nikinek.

 - Várjunk egy pillanatot. Jól hallottam, hogy Iker Casillast mondtál?- kérdezte Niki, miközben elég fura fejet vágott.

 - Igen,- mondtam.

 - Te most komolyan ismered Casillast?- kérdezte Niki.

 - Igen, már az előbb is mondtam. Figyelsz te egyáltalán Niki?- kérdeztem tőle mosolyogva.

 - Persze, csak azt hittem, hogy rosszul hallottam, és ezt eddig mért nem mondtad nekem?- kérdezte Niki, miközben már ő is mosolygott.

 - Nem tudom, eddig ez nem nagyon került szóba. -mondtam neki. 

 - Amúgy melyik csapatnál is játszik az öcséd?- kérdezte Niki. 

 - Real Madridnál.- mondtam neki.

 - Ott játszik James, meg az a Ronaldo gyerek is, nem?- kérdezte Niki.

 - Igen.- mondtam neki.- Holnap megyek, megnézem az edzésüket. Te nem szeretnél jönni?- kérdeztem.

 - Szívesen mennék, de holnap dolgozok, így sajnos nem érek rá.- mondta Niki.- De szerezhetnél nekem egy autogramot.- mondta Niki teljesen boldogan.

 - Nem is tudtam, hogy szereted a focit.- mondtam.- És kitől is szeretnél autogramot?- kérdeztem tőle.

 - Hát... Ronaldotól. Ő a kedvencem.- mondta Niki.

 - Majd meglátom, hogy mit tehetek. És te mit csináltál délután? - kérdeztem Nikitől. 

 - Otthon lazultam egy kicsit.Tv-t néztem, könyvet olvastam.- mondta.

Még beszélgettünk fél órát, utána Niki hazament, mert holnap dolgoznia kell. Én is elmentem fürödni azután lefeküdtem aludni.