2015. október 17., szombat

7. fejezet

Becsöngettem, de senki sem nyitott ajtót. Már úgy gondoltam, hogy lehet nincsenek is itthon, fordultam volna meg, mikor ajtót nyitott nekem valaki.....

Éppen köszönni akartam, hogy "Szia Iker", mikor leesett, hogy nem ő nyitott ajtót nekem, hanem Sergio Ramos, de ahogy láttam ezen nem csak én lepődtem meg hanem ő is. Mivel ő előbb tért észhez, így ő köszönt elsőnek.
 - Szia Sergio Ramos vagyok.- mutatkozott be. Ezek szerint meg sem ismer, pedig 2 évig elválaszthatatlan legjobb barátok voltunk, lehet, hogy változtam egy kicsit. Eredeti hajszínem barna, most már szőke a hajszínem, meg lehet fogytam pár kilót, de sok változás nincs rajtam, meg ugye felnőttem, de ő is. Viszont annyi különbség van köztünk, hogy én legalább megismerem őt, de ahogy látom, ő egyáltalán nem ismer fel.
 - Ööö...én...-mutatkoztam volna be, de Iker félbeszakított.
 - Szia Lina!- köszönt Iker.- Mi járatban erre?-kérdezte.
 - Hello Iker!- köszöntem én is.- Gondoltam beugrok hozzátok, ha nem probléma.
 - Örülök, hogy itt vagy. Gyere be, Sara a konyhába van.- mondta Iker.
Mentem Iker után, viszont hallottam, hogy Sergio is jött mögöttünk.
 - Oh, szia Lina! -köszönt Sara, miközben adott két puszit Sara.
 - Szia Sara! Hogy vagytok?- kérdeztem tőle.
 - Mi jól vagyunk, és te hogy vagy? Már nagyon rég láttalak és még mindig gyönyörű vagy.- mondta Sara.
 -Köszi Sara, te is.- mondtam.- És Martín hol van?- kérdeztem.
 - Ő a szobájában van, alszik. Ha nem bánjátok, akkor megnézem- mondta Sara.
 - Majd én megnézem, ha nem gond. Már úgy is olyan régen láttam a kis lurkót. Merre is találom a szobáját? -kérdeztem.
 - Emeleten van, balra az első szoba.- mondta Iker.
 - Rendben, köszi.- mondtam.
Már indultam is, mert láttam hogy Sergio néz, bár nem tudom, hogy azért, mert már esetleg rájött, ki vagyok vagy azt se tudja ki vagyok. Mentem fel az emeletre. Benyitottam a szobába és láttam, hogy már ébredezik Martín. Annyira szép kisbaba, le se tagadhatja Iker és Sara. Engem bámult, így láthattam, hogy gyönyörű szemei vannak.



Néztem még 1-2 percig, majd kivettem óvatosan a kiságyából és adtam neki egy puszit. Fordultam volna meg, mikor hallottam, hogy valaki köhög. Hátranéztem és láttam, hogy Sergio van az ajtóban.
 - Bocsi, hogy zavarlak, de Iker mondta, hogy nyugodtan hozd le Martín és igyál velünk teát vagy kávét.- mondta nekem Sergio.
 - Rendben megyek. Köszi, hogy szóltál.- mondtam neki. 
Előre engedett Sergio. Levittem a kis Martínt, oda adtam Sara-nak, mert a kis lurkónak enni kellett.
Így Sara átment az előszobába kezében Martínnal, addig ott maradtam a két fiúval a konyhába.
 - Mit kérsz Lina? Kávét, teát vagy esetleg valami mást?- kérdezte Iker.
 - Köszi, egy tea jól esne.- mondtam Ikernek.
Iker öntött teát és odaadta nekem. Éppen kortyoltam volna bele, mikor megszólalt a telóm.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése