5. fejezet

 - Lins! Hoznál nekünk egy kör italt megint?- kérdezte Iker.

 - Persze, Iker. 2 perc és hozom is. Jó?- kérdeztem.

 - Oké, köszi!- mondta.

Mivel Iker megkért, így készítettem mindenkinek egy pohár italt. Megint szóltam Tobinak és már vittem is ki az italokat. Viszont a VIP-s rész az emeleten van, így felmentem a lépcsőn, de közben figyeltem, hogy nem boruljanak ki az italok.

 - Sziasztok! Meghoztam az italokat, egészségetekre!- mondtam  nekik. Már többen voltak az asztalnál, mint előtte. - Hogy érzitek magatokat?- kérdeztem.

 - Jól- mondta az egyik srác. Azt hiszem Jamesnek hívják, nem voltam benne biztos, de azért nem kérdezem meg. Hogy nézne ki? Híres futballisták, méghozzá a tesóm csapattársai, de még a nevüket sem tudom. Mindegy, majd holnap, otthon utánanézek az interneten.

 - Örülök neki - mondtam. Odaléptem Ikerhez és Jeséhez.- És te hogy vagy?- kérdezte öcsi- Majd valamelyik nap eljöhetnél az egyik edzésünkre- ajánlotta fel Jesé.

 - Ezt majd még megbeszéljük, rendben?- kérdeztem.

 - Oké.- mondta öcsi.

 - Na én megyek vissza, nem sokára letelik a munkaidőm, akkor majd beszélünk telefonon.- mondtam.

 - Szerintem mi is nem sokára indulunk, addig további jó munkát. Szia Lins!- köszönt el Iker, és közben adott 2 puszit. 

 - Sziasztok, nektek pedig további jó szórakozást!-köszöntem el, közben adtam öcsinek is két puszit.

 - Szia Lina!- köszöntek a többiek szinte egyszerre.

Intettem egyet, és már mentem is vissza Tobihoz. Ezután már gyorsan eltelt az idő, így már mehettünk haza is Tobival. mivel csak 2 utcányira lakunk egymástól, így addig együtt mentünk, aztán én letértem a saját utcámba, Tobi pedig tovább ment.

A lakásom:

Már az ajtó előtt álltam és kerestem a kulcsom, ami természetesen a táskám legalján volt, de szerencsére elég gyorsan megtaláltam. Bementem a házamba, felkapcsoltam a villanyt, letettem a táskám. Megkerestem a pizsim és elmentem lezuhanyozni. Majd lefeküdtem aludni, elég hamar elnyomott szerintem az álom, mert nagyon álmos voltam már.

4. fejezet

Miközben ezen gondolkodtam, készen is lettek az italok.
Így szóltam Tobiasnak, a másik pultos srácnak, hogy kiviszem az italokat a VIP-ba, majd jövök, addig álljon be helyettem is a pultba.

Tobias:

 - Rendben menjél csak, de siess, mert rengetegen vannak.- mondta Tobi.

 - Oké, köszi, és megpróbálok sietni.- mondtam mosolyogva.

Amúgy még nem mondtam, de Tobi nagyon rendes srác, és nem mellesleg helyes is. Be is próbálkozott, amikor még újonc voltam itt a klubba, de megbeszéltük, hogy nem lehet köztünk több csak barátság. Azóta a legjobb fiúbarátom, itt Madridban.

Már oda is értem a VIP-s asztalokhoz. Tényleg szinte az egész csapat is itt volt, rengetegen voltak.

Mivel csak Ikert és Jesét ismertem, így hirtelen nagyon sok ismeretlen arcot láttam, mivel szinte mindenki rám nézett. Zavarba is jöttem, de Jesé kimentett a zavaromból.

 - Na, srácok. Ő itt Catalina Rodríguez, Lina, a nővérem.- mutatott be öcsi mindenkinek- és ahogy látjátok itt dolgozik.- mondta Jesé, miközben én éppen letettem az asztalra az italokat.

 - Sziasztok srácok! Ahogy mondta öcsi, én Lina vagyok, ti pedig gondolom a Real Madrid tagjai vagytok- mondtam.

 - Szia, én Cristiano Ronaldo vagyok, Cris! Nagyon csini vagy!- mondta Cris.

 - Szia, én Karim Benzema vagyok! Ő itt Marcelo, a bongyorka, ő Bale, ő Toni, tavaly csatlakozott a klubhoz, ő Isco, ő pedig James, a többiek éppen táncolnak, vagy a pultnál vannak szerintem.- az említettek sorba integettek. 

 - Sziasztok, de én megyek, mert rengetegen vannak a klubba. A pultnál megtaláltok, és egészségetekre!- mondtam. Intettem nekik, és már ott sem voltam, siettem vissza Tobihoz.

Ahogy visszaértem, már meg is köszöntem Tobinak, hogy addig kiszolgálta a vendégeket, és már szolgáltam ki én is az embereket.

 - Szia Lina, mikor végzel? - kérdezte Nora.

 - Szia Nora! Nem sokára, szerintem még 2 óra, aztán megyek haza, és ti?- kérdeztem.

 - Ahogy látom a Nikit ,szerintem fél óra aztán megyünk. Majd jövünk aztán elköszönni, amúgy meg valamelyik nap elmehetnénk vásárolni- ajánlotta fel Nora.

 - Oké, majd felhívlak holnap estefelé, rendben?- kérdeztem.

 - Persze, na megyek a Nikihez, addig is szia.- mondta Nora.

Nora:

Intettem neki egyet, és már ott sem volt.

Odaléptem Tobihoz.

 - Te nem fáradtál már el?- kérdeztem.

 - Elfáradtam, de már csak 2 óra és mehetünk haza. Te elfáradtál?- kérdezte.

 - Én is elfáradtam, de nem sokára go haza.- mondtam boldogan.

 - Így van!- mondta Tobi.

Közben letöröltem a pultot, bár fél perc múlva úgy is koszos, ragacsos lesz. Utána odajött Nora:

 - Szia, Lina, akkor mi megyünk haza. További jó munkát, Niki is puszil, csak ő már kint van, éppen taxit hív. Akkor majd hívj, szia és puszi.- köszönt el.

 - Szia Nora! Majd hívlak, puszi.- köszöntem el tőle, és már itt sem volt.

 - Lina, légyszíves vidd ki ezeket az italokat, a VIP-s részlegre, köszi.- mondta nekem Tobi, adott egy puszit a homlokomra és már keverte is a következő koktélokat, a vendégeknek.

3. fejezet

   ~Lina szemszöge~

Éppen töröltem le az asztalt, amikor ismerős hangokat hallottam. Barátnőim jöttek: Niki és Nóra. Nagyon örültem, mert már régen nem találkoztunk, de ha jól láttam már volt bennük ital.

 - Sziasztok lányok! -köszöntem.

 - Szia Lina.- köszönt Niki.- Hogy vagy? Hogy megy a munka? Látom elég sokan vannak.- mondta.

 - Igen, rengetegen vannak, de nem tudom mi okból.- mondtam már kissé fáradtan. Miközben csináltam mindenkinek egy koktélt.

Miközben megkóstolták a koktélokat, észrevettem még egy ismerős arcot a tömegben, az öcsémet, Jesét. Igen Jesé Rodríguez Ruiz, a Real Madrid csatára az én öcsikém. 

Szerencsére nagyon jó, testvéri kapcsolatot ápolunk.

 - Szia Lina, hogy vagy?- kérdezte Jesé.

 - Szia öcsi! Jól, és te? Hogy-hogy itt vagy?-kérdeztem.
 - Most nyertünk az Atlético Madrid ellen meccset, így eljöttünk ünnepelni. Én javasoltam, hogy idejöjjünk, gondoltam meglátogatlak, mivel régen beszélgettünk.
 - Gratulálok, és szerintem is régen beszélgettünk. Olyan jó látni!- mondtam,miközben megöleltem.- Amúgy kivel jöttél?- kérdeztem.
 - Szinte az egész csapat itt van, kivéve Pepe és Navas ők már tegnap hazamentek a családjukhoz,  nekik egy hetes szünetük van. Amúgy most van a búcsúbuli Casillasnak, mivel leigazolta az Fc Porto, így gondoltuk hogy ide jövünk bulizni.- mondta Jesé.
 - Igen, én is tudtam hogy leigazolta egy másik klub, bár nem annyira örültem neki, gondolom te se.- mondtam.
 - Én se örültem neki, de ha ő így gondolja, biztos jót fog tenni egy kis környezetváltozás, mivel 25 évig volt a Real Madrid egyik legjobb kapusa.- mondta.
- Lehet hogy igazad van.- mondtam. Miközben láttam, hogy Iker közeledik.
 - Szia Lins! Hogy vagy?- kérdezte.
 - Szia Iker! Én jól vagyok, és te? Sara és a kis Martín jól vannak?- kérdeztem.
 - Én jól vagyok, és a többiek is. - mesélte boldogan.

 - Valamikor meglátogathatnál minket, biztos örülne neki Sara is, meg a kis lurkónk is.- mondta Iker, miközben én kiszolgáltam a vendégeket.
 - Ez jó ötlet, lehet a jövő héten beugrok hozzátok.- mondtam neki, miközben öntötten neki és öcsinek egy pohár whiskyt. Viszont Jesé már el is tűnt mikor odaadtam, az italt.

 - Lina, légyszíves adj 2 koktélt, mert nagyon megszomjaztunk - kérte Niki.
 - Oké, egy pillanat.- mondtam. 2 perc és már el is készültek a koktélok.- Tessék Niki itt vannak a koktélok, remélem fincsi lett. Egészségetekre!- mondtam.
 - Köszi Lina, majd még jövök pár kör italért.- mondta, miközben kacsintott egyet.
 - Kérsz inni Iker?- kérdeztem tőle.
 - Igen, de mi ott vagyunk a fiúkkal a VIP-s részben, amúgy pont most akartam kérni, Lins.- mondta mosolyogva Iker.
 - Persze viszek, 5 perc és ott vagyok, addig menjél csak.- mondtam.
 - Köszi Lins!
Azt elfelejtettem mondani, hogy Casillason kívűl senki nem szokott így hívni, csak ő. Még kiskoromba akasztotta rám a Lins bece nevet, és mindig evvel cukkolt. Ezzel viszont nagyon ki tudott néha akasztani.
Miközben ezen gondolkodtam, készen is lettek az italok.