- Szia, Sergio Ramos García vagyok. De mindenki csak Sergiónak vagy Sesének hív. Téged, hogy hívnak? - kérdezte.
- Szia. Catalina Rodríguez vagyok. - mondtam.
Elég barátságosak tűnt, így örültem neki, hogy odaült mellém és beszélgettünk. Mire kezdtem volna elengedni magam, becsöngettek. Viszont Sergio ott maradt mellettem és a tanárt sem zavarta. Utána már gyorsan elteltek az ofő órák, így mire észhez tértem már haza fele mentem Sesével, mivel ahogy kiderült szembe szomszédok vagyunk.
- Hogy tetszik a suli? - kérdezte Sergio.
- Nekem eddig semmi bajom vele, és az ofő is normális. - mondtam. - Neked? - kérdeztem.
- Szerintem is jó fej az ofőnk, és a suli se gáz annyira. - mondta. - Mivel ma még nem kell tanulni, így elmehetünk fagyizni délután. Ugye velem tartasz? - kérdezte.
- Mivel nincs semmi programom délutánra így szívesen elmennék veled, de megkérdezem otthon. Ha megadod a telefonszámod, akkor utána felhívlak, hogy apa elengedett vagy sem, oké? - kérdeztem mosolyogva.
- Persze. - válaszolta. Ezután számot cseréltünk ahogy megbeszéltük, elköszöntünk és mindenki ment a saját háza felé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése